Jászapátin a polgármester és a város vezetése elhatározta: lesz a városban egyházi iskola. Mindez rendben is lenne, hiszen fontos, hogy azoknak a szülőknek is legyen választási lehetőségük, akik vallásos nevelést szánnak gyermekeiknek. Ám a városvezetés úgy próbálta rávenni a szülőket, hogy minél többen írassák be gyermekeiket az egyházi iskolába, hogy közben ellehetetlenítették az állami iskolát.

2011 őszén egy lakossági fórumon szerepelt először az egyházi általános iskola létrehozásának ügye – ekkor még az egész általános iskola fenntartását át akarta adni a polgármester a (római katolikus) egyháznak. Bár feltételezhetően korábban is voltak már előzetes egyeztetések az átadásról, a szülők többsége mégis a fórumon találkozott először a lehetőséggel.

A megjelent szülők az átadás szükségességét ugyan nem vitatták, de voltak ellenzők is, akiknek a jelenlegi, vallásoktól mentes, világi oktatás, a jelenlegi pedagógusokkal és módszerekkel megfelelt. Ezért nem akartak átmenni az egyházi fenntartású új intézménybe, amely akkor nem is jött létre.

2012 tavaszán azonban újra napirendre került a kérdés: a polgármester már választási lehetőséget kínált a szülőknek egyházi és állami iskola között. Előzetesen nyilatkozni kellett – kevesebb mint 24 óra alatt – , hogy ki, hová akarja vinni a gyerekét; egyfajta átiratkozási igényt mért fel.

Az igények felmérése után egyértelmű lett: vannak olyanok, akik nem kívánják egyházi iskolába járatni gyermekeiket, így végül az egyházi iskola mellett fennmaradt az állami/önkormányzati forma is. (Arról az önkormányzat semmilyen információt nem szolgáltatott ki a megmaradt önkormányzati intézménynek, hogy kik és hányan maradtak az intézményben, mindeközben azonban az egyházi iskola leendő pedagógusai pontos név szerinti listát kaptak.)

Így aztán, akik nem mentek át, azok szinte bűnösnek érezték magukat, mert ellentmondtak a központi akaratnak. Az ellentétek nemcsak az iskola igazgatója, a szülők egy része és a városvezetők, hanem a pedagógusok között is kiéleződtek: Ki megy át és miért? Ki marad és miért?

A szülők ma sem értik, hogy miért kell ilyen módon és módszerekkel feláldozni a jól működő általános iskolát, hiszen 2013. január 1-től úgyis államiak lesznek az általános iskolák. Az okokra és szándékokra csak a polgármester néhány mondatfoszlányból lehet következteti:

Az okokra és szándékokra csak a polgármester néhány mondatfoszlányból lehet következteti:

„Megígértem az érsek úrnak, hogy Jászapátin lesz egyházi iskola.”

 „Az egyházi iskola – a neki járó magasabb támogatással – sokkal több lehetőséget biztosít gyermekeinknek. […] Biztosabb és nagyobb fejlődési lehetőséget csak az egyházi fenntartású intézmény nyújthat.”

Mindez talán azt jelenti, hogy aki állami iskolába jár, az nem kaphat ugyanannyi tudást, ugyanolyan ellátást?!

„Az egyházi iskolából azokat a gyerekeket, akik nem felelnek meg az elvárt viselkedési formának, valamint a magatartási és a beilleszkedési követelményeknek nem tesznek eleget, visszahelyezik az állami iskolába!"

Vagyis: az állami iskola lesz a gettó, a problémás gyerekek „elfekvője”?!

 „Az egyházi iskolában ingyen tízórait kapnak a gyerekek, lesz lovaglás, úszásoktatás és szakkörök.”

Ezek eddig talán nem voltak? Vagy az állami iskolában ilyen már nem lesz?!

 Miért nem kezdtek hozzá időben a tanévkezdés előtti felújítási munkáknak az önkormányzati iskolában? Talán azért, hogy a bizonytalanság elriassza a szülőket?

Miért kérte a polgármester, hogy ne különítsék el a túlkoros és magatartás zavaros tanulókat a normál nevelési igényű gyerekektől, amikor szeptemberben végre elindult a tanítás mindkét iskolában? Talán a szülők így átviszik a gyerekeiket az egyházi iskolába, hogy ott legyen a nagyobb tanulói létszám?

Az eset kitűnő példa arra, hogyan lehet ellentéteket szítani egy békés kisvárosban, az emberekre ráerőszakolt központi akarattal.