Három év alatt drasztikusan, átlagosan legalább 300 százalékkal növekedtek a jászberényi vállalkozásokat sújtó terhek: négy és félszer több építményadót kell fizetni az irodák után; a nagyobb üzleteknek akár ötszörösére is nőhetett az adó, de a kisebb boltoknak is 33 százalékkal kell többet fizetniük. Az adóemelésből nem maradtak ki a gyárak, raktárak sem, de például a benzinkutaknak is hétszer annyit kell fizetni az ingatlan után, mint korábban. A víz-csatornadíjak átlagosan 30 százalékkal növekedtek a vállalkozásoknak, legújabban pedig a szemétszállítást emelték meg nekik a kétszeresére. Az intézkedések a kisvállalkozások sújtják a leginkább.

2010 óta drasztikus mértékben növekedtek a jászberényi vállalkozásokat sújtó adóterhek: a kisebb vállalkozások terhei átlagosan 200 százalékkal növekedtek, de a nagyobb, jelentősebb vállalkozások esetében ez a szám akár elérheti a 400-500 százalékot is. A kisvállalkozások számára ilyen mértékű emelés végzetes lehet.

 Építményadó: mindenki többet fizet – a gyárak, mezőgazdasági termelők is

Míg 2011-ig mindenkinek egységesen 150 és 225 forint közötti építményadót kellett fizetni négyzetméterenként, 2012-től jelentős mértékben megnövekedtek a helyi vállalkozások ingatlanterhei attól függően, hogy ki, mivel foglalkozik, illetve milyen méretű a vállalkozása.

Az irodai célú építmények után fizetendő adó például majdnem 4,5-szeresére nőtt – 60 négyzetméterig 1000 forintot kell fizetni négyzetméterenként, a fölött 500 forintot. De nőtt a kereskedelmi célú üzletek, boltok után fizetendő adó is: a kisebb üzletek 225 forint helyett 300 forintot fizetnek négyzetméterenként – ez 33 százalékos növekedés; a nagyobb üzleteknek pedig még többet, 500 és 1400 forint között kell fizetni négyzetméterenként attól függően, hogy mekkorák.

A gyárakat, mezőgazdasági termelőket sújtó termelési, raktározási célú építmények után fizetendő adók is jelentősen növekedtek: 1500 négyzetméterig 300 forintot kell fizetni a korábbi 225 forint helyett – ez ugyancsak 33 százalékos növekedés, ám akinek már egy 4000 négyzetméternél nagyobb gyára, tárolója van, attól 500 forintot is elkérhetnek, ami több mint kétszeres adónövekedést jelent.

A benzinkutak, biztosítók, pénzintézetek esetében még rosszabb a helyzet: nekik több mint hétszer annyit, a korábbi 225 forint helyett 1600 forintot kell fizetniük négyzetméterenként.

 Víz, csatorna, talajterhelés

A víz- és csatornadíjak emelkedése is jelentős terhet ró a jászberényi vállalkozásokra, de ez alól a lakosság sem kivétel.

2010 és 2012 között a lakossági vízdíjak közel 54 forinttal, 20 százalékkal emelkedtek, a csatornadíjak pedig még jobban növekedtek, 265 forintról 344 forintra, ami 30 százalékos növekedést jelent.

Még jobban növekedtek a közületi fogyasztók terhei: a víz köbméterenkénti díja 367 forintra emelkedett a korábbi 265 forintról, ami közel 40 százalékos növekedést jelent; a csatornadíjuk pedig 435 forintról 515 forintra emelkedett, ami közel 20 százalékos drágulást tesz ki.

2013-ra megduplázódott a talajterhelési díj is: míg 2010-ben 180 forintot kellett fizetni köbméterenként, 2013-ban már 360 forintot kell fizetni azoknak, akiknek nincs bekötve a szennyvíz.

 Újabb emelés: szemétszállítás

Majd mindezek után a jászberényi vállalkozások egy újabb jelentős, ezúttal már közel 100 százalékos díjemelésről kaptak értesítést: a térségi hulladékkezelésért felelős Régio-Kom Kft. 1284 forintról 2370 forintra emelte a hulladéklerakás díját köbméterenként, ami 85 százalékos drágulást jelent, ehhez pedig még hozzáadódik – amiről a vállalkozásokat ugyancsak levélben értesítették – a szemétszállítási díj 8,1 százalékos emelkedése. Így egy átlagos, 120 literes szemétkuka ürítésének és szállításának áfával megnövelt éves díja közel 37 ezer forint.

A Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zrt. levelében azzal magyarázza a drasztikus mértékű emelést, hogy a kormány bevezette a hulladéklerakási díjat. Mindezt azonban az önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók áthárítják a térségi vállalkozásokra.

Szekeres Imre országgyűlési képviselő szerint a vállalkozások drasztikusan növekvő terheinek rendkívül káros következményei vannak:

• egyrészről a vállalkozások nem tehetnek mást, mint a növekvő terheket áthárítják a lakosságra – mindez pedig dráguláshoz, megállíthatatlanul növekvő árakhoz vezet;
• másrészt a helyi kis- és családi vállalkozások nem bírják kigazdálkodni ezeket a terheket – családokat, évtizedek óta működő cégeket lehetetlenítek el a hihetetlenül növekvő adók;
• harmadrészt a nagyobb vállalatok (gyárak, mezőgazdasági termelők, nagyobb üzletek) sok esetben a korábbiakhoz képest 4-5-szörös adóterhet kénytelenek fizetni, ami veszélyezteti a meglévő munkahelyeket, emellett pedig elszívja a pénzt a fejlesztésektől, hogy újabb és újabb munkahelyeket hozzanak létre.

Szekeres Imre szerint „miközben a jászberényi vállalkozások a szakadék szélén egyensúlyoznak, nincs, aki megvédje őket, nincs, aki eljárjon az érdekükben. Csak hallgatás van. Ám ezt a hallgatást meg kell törni, különben családok, munkaadó vállalkozások mennek tönkre. Meg kell védeni a jászberényi vállalkozásokat! Pócs Jánosnak, a Fidesz választókerületi elnökének már rég segítséget kellett volna kérnie a jászsági vállalkozásoknak, de legalább azt el kellett volna intéznie, hogy a kormány intézkedései – mint például a szemétlerakási díj – ne sújtsák külön terhekkel a jászberényieket, a kisvállalkozásokat, a munkaadókat. Még most sem késő, ha a Fidesz helyi vezetőjének fontos Jászberény, járjon közben a kormánynál” – hangsúlyozta a képviselő.